Utunk második napját a debreceni Nagyerdőben töltöttük, ahol sokat sétáltunk és megnéztük az állatkertet is. Sajnos épp felújítási munkák zajlottak, így egyes területek le voltak zárva, és a Békás-tavat sem láthattuk, mert a vize le volt engedve.
A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta.
Az erdő legelején a debreceni 39-es és 139-es gyalogezred emlékművét pillanthatjuk meg, rajta az I. világháborús és az 1989-ben elhelyezett II. világháborús áldozatok emléktáblái találhatóak. A díszes obeliszket 1925-ben avatták fel. A mintegy 12 méter magas alkotást Debreceni Tivadar és a Debreceni
Műkőgyár készítette.
Az „igazi” II. világháborús emlékmű azonban nem ez, hanem a bal oldali villasor előtt rejtőzködő kompozíció: az összetört-szétszóródott oszlopokból kiemelkedő főnixmadár és a ragyogón fénylő Nap. A bronzból és kétféle kőből álló alkotást 1996-ban, a millecentenárium évében állíttatta a debreceni önkormányzat. A szoborcsoportot a debreceni E. Lakatos Aranka és a karcagi Györfi Sándor készítette.
Ezenkívül még találhatunk itt egyéb szobrokat, parkokat, hoteleket, vendéglátóegységeket, sportlétesítményeket, egy szép gazdag állatkertet, sétálhatunk az ősrégi fák között, szóval minden megtalálható, ami a pihenésre, kikapcsolódásra alkalmat nyújthat, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
.JPG)
.JPG)
.JPG)
